A betontárgyaink hosszú élettartalmát elsősorban a MIBŐL és HOGYAN kérdésekre adott helyes válaszok betartása garantálja. A helyesen megválasztott bedolgozás, gondosan betartott technológia (gyártási, szállítási és bedolgozási) legalább olyan fontos a végeredmény szempontjából mint az optimális betonminőség megválasztása. Az építőmunkát általában komoly tervező munka előzi meg, s ennek eredményeként elkészült dokumentumok (műszaki rajzok, technológiai leírások, műszaki dokumentáció, stb.) pontosan meghatározzák a kívánatos betonminőséget és a bedolgozás technológiáját. Ebben az esetben “csak” a leírtak szigorú betartására kell odafigyelni. Ezeket a munkákat általában építőipari cégek végzik, a megrendelő által megbízott műszaki ellenőr felügyelete mellet.

Persze előfordul az is, hogy saját elképzelésünk alapján, előzetes tervezés nélkül szeretnénk “betonozni”. Az alábbi információkkal az ilyen vállalkozó kedvű társaink munkáját szeretném segíteni, néhány betoniparban használatos fogalom köznyelvre fordításával.

- A vashálót ne engedjük a kavicságyba süllyedni. Meg kell emelni (alátámasztani), hogy a beton tökéletesen körbefolyhassa.

- Száraz meleg körülmények között, terítsünk fóliát a beton alá, vagy nedvesítsük meg a helyét, hogy elősegítsük a betonban lévő víz megtartását. Ezáltal nemcsak a beton kötésének körülményeit optimalizáljuk, de a beton bedolgozása, is könnyebbé válik, mhiszen lassabban veszíti el a képlékenységét.

- A betont tömöríteni kell, hogy a rendelkezésre álló teret tökéletesebben kitöltse és az elvárt szilárdsági értékét elérje. A tömörítés ha lehet vibrátor segítségével végezzük, de szerényebb lehetőségek esetén a zsaluzat, vasalás és a betonfelület ütögetése is jó eredményt hozhat.

- Meleg, ‘nyárias’ időben szilárdulás után a betont néhány napig meg kell óvni a túlmelegedéstől, kiszáradástól. Naponta néhányszor locsoljuk meg.

- Gondosan lesimított betonfelület növeli a beton állóképességét a kopással és időjárással szemben egyaránt.

- Fagyálló betonok az alkalmazott vegyszertől és környezeti hőmérséklettől függően utókezelést, takarást igényelhetnek. Ezzel kapcsolatban a betontelep adhat felvilágosítást.

A betonteleppel tudatni kell, ha szivattyúval szeretnénk a betont célba juttatni, hogy erre alkalmas betonkeveréket kapjunk. Fontos az ideális szivattyú kiválasztása is, hiszen a túlságosan nagy gépet magasabb óradíja ellenére nem tudjuk kihasználni, míg az optimálisnál kisebb gépek esetleg nem érik el munkahely távolabbi vagy magasabb területeit.

Figyelembe kell venni a támasztó talpak elhelyezéséhez, és a gémek kinyitásához szükséges helyet. Természetesen mindehhez arra is szükség van, hogy a rendelkezésre álló gépek paramétereit ismerjük. Lehetőség van arra is, hogy a gémszerkezet kinyitása nélkül, (ha erre nincs lehetőség) telepített csővezetékben juttassuk célba a betont akár 50-70 méter távolságból. Csőtelepítéssel a kinyitott gém “hatótávolsága” is növelhető.

Szállítás közben a mixer dobját olyan fordulatszámon járatják ami megakadályozza a beton letapadását tömörödését, elkerüli a beton un. kiosztályozását, a folyamatos keverés mellet. A helyesen szállított beton szerkezete homogén, minősége állandó marad. Fontos, hogy a betont (minőségtől függően) a keveréstől számított 3-4 órán belül bedolgozzák.

A kötési folyamat keveréskor beindul, és a beton sűrűsödni kezd, képlékenységének megtartásához folyamatosan forgatni és hígítani kell, s ez bizonyos időn túl a beton tulajdonságainak jelentős romlásához vezethet.

Aljzatbeton, térbeton mérésénél többnyire csak a helyiség (vagy zsalu) négy sarkában szokták mérni a betonlemez vastagságát. Itt is fontos, hogy több helyen (a helyiség közepén is) végezzünk méréseket és az így kapott mérési eredmények súlyozott átlagával számoljuk a létrehozandó betonlemez vastagságát.

Gondoljuk végig! Ha “csak” egy centimétert tévedünk egy családi háznyi területen (100-150 m2) 1-1,5m3 betonmennyiséget jelent. “Betonhiányhoz” vezethet, ha beton alá terített kavicságy nem lett kellőképpen tömörítve, ugyanis a ránehezedő beton súlyától és annak tömörítéstől a kavicságy is tömörödik, roskad s ennek mértéke szintén centiméterekre rúghat.

Lehetőség van
. kötési folyamat gyorsítására (kötésgyorsító vegyszerek)
. kötési folyamat lassítására (késleltető vegyszerek)
. kopásállóság növelésére (bazaltőrlemény kavics helyett v. mellett)
. fajsúly csökkentésére (buborék képző vegyszer, habosító berendezés)
. hőszigetelő képesség növelésére (perlit hozzáadása, habosítás)
. fagypont alatti betonozásra (fagyásgátló vegyszerek, melegbeton)
. konzisztencia változtatására (víz nélkül, folyósító, képlékenyítő vegyszerrel)
. vízzáróság biztosítására (vízzáró adalék alkalmazása)
. szilárdság növelésére (acéldrót, nylonszál hozzáadásával) stb…

Összetevőinek aránya (apróbb és nagyobb szemek, agyagtartalom) nem garantált. Napjainkban az állandó minőség biztosítása érdekében a betonüzemek osztályozva vásárolják ezeket a termékeket (0-4 homok, 4-8, 8-16, 0-24, 16-32 stb. kavics), és saját receptjeik által előírt arányban keverik össze a különféle méretű kavicsszemeket.

A különféle fajtájú összetevőket külön-külön mérik, majd a cementel, és vízzel együtt egyenletesen összekeverik, így állandó garantált minőségű betont állíthatnak elő. Egy másik módja a az állandó minőség biztosításának, az ún. előkevert adalékanyag alkalmazása. Az eljárás lényege azonos a fent említettével, de az adalékanyagot még a kavicsbányában előkeverik.

A natúr kavicsot szétosztályozzák, átmossák (agyagtartalom csökkentése érdekében), majd a betontelep által kért arányban újra összekeverik. Az így kapott anyaghoz már csak a cementet és a vizet kell hozzákeverni.

Ennyire azért nem egyszerű a dolog, ugyanis mind az adalékanyagnak, mind pedig a cementnek számos fajtája létezik, ezért a betonkeverő telepek a rendelkezésre álló alapanyag figyelembevételével, a kívánt betonminőségnek megfelelően összeállított szigorú receptúrák alapján gyártják termékeiket.

Szilárdsági mutató a beton szilárdságát mutatja N/mm2-ben. Elsősorban a felhasznált cement mennyiségét, és minőségét tükrözi, de ezt az értéket az adalékanyagok (kavics, homok) aránya és minősége is jelentősen befolyásolja. A betonoknál ez az érték 4-től kezdődik (pl. térburkolat alapja) és általában 30 – 40-ig növekszik (pl. pillérek). Az érték növekedésével nő a beton ára is!

Konzisztencia a beton formálhatóságát jelenti, melyet elsősorban a felhasznált víz mennyisége befolyásol. FONTOS tudni, hogy a kiszállított beton konzisztenciájának megváltoztatása víz hozzáadásával gyengíti a beton szilárdságát, ugyanis a betontelepeken egy ‘hígabb’ beton előállításához, szükséges víztöbbletet, plusz cement hozzáadásával ellensúlyozzák, hogy a beton minőségét megőrizzék. A beton konzisztenciájának mérésére kétféle módszert alkalmaznak melyeknek értékhatárait az alábbi táblázat tartalmazza. Adott magasságú és átmérőjű kúp alakú acélsablont betonnal töltenek meg, majd a sablont leemelik a betonról. Ezt a betonkúpot meghatározott (néhány centiméter) magasságból többször leejtik, majd módszertől függően megmérik a kúp roskadását (magasság csökkenése) vagy terülését (‘betonfolt’ átmérője).

Konzisztencia határok
Jelölés         Megnevezés                 Roskadás (mm)        Terülés (cm)
FN                 Földnedves                         0-20                         <=35 
KK               Kissé képlékeny                 20-40                        36-42 
K                     Képlékeny                         41-100                       43-50 
F                     Folyékony                          >100                          >50

A megfelelő minőség kiválasztásához, kérjük szakember segítségét. (Pl: betontelep, építész, kőműves)
Néhány példa a minőség kiválasztásához (tájékoztató jellegű információk)

Útalap, térburkolat alap  -  C4-32/FN C6-32/FN 
Szerelőbeton  -  C6-32/KK C8-32/KK 
Sávalap  -  C8-32/KK C10-32/KK 
Lemezalap  -   C12-32/KK 
Koszorú  -  C16-16/KK 
Födém  -  C16-16/KK 
Járda  -  C16-32/KK 
Pillér  -  C20-32/KK C30-32/K