A betontárgyaink hosszú élettartalmát elsősorban a MIBŐL és HOGYAN kérdésekre adott helyes válaszok betartása garantálja. A helyesen megválasztott bedolgozás, gondosan betartott technológia (gyártási, szállítási és bedolgozási) legalább olyan fontos a végeredmény szempontjából mint az optimális betonminőség megválasztása. Az építőmunkát általában komoly tervező munka előzi meg, s ennek eredményeként elkészült dokumentumok (műszaki rajzok, technológiai leírások, műszaki dokumentáció, stb.) pontosan meghatározzák a kívánatos betonminőséget és a bedolgozás technológiáját. Ebben az esetben “csak” a leírtak szigorú betartására kell odafigyelni. Ezeket a munkákat általában építőipari cégek végzik, a megrendelő által megbízott műszaki ellenőr felügyelete mellet.

Persze előfordul az is, hogy saját elképzelésünk alapján, előzetes tervezés nélkül szeretnénk “betonozni”. Az alábbi információkkal az ilyen vállalkozó kedvű társaink munkáját szeretném segíteni, néhány betoniparban használatos fogalom köznyelvre fordításával.

A szivattyús bedolgozáshoz szivattyúzásra alkalmas betont kell választani. A megfelelő szemszerkezet és síkosság (amit általában a cement ad) egyaránt fontos.

A betonteleppel tudatni kell, ha szivattyúval szeretnénk a betont célba juttatni, hogy erre alkalmas betonkeveréket kapjunk. Fontos az ideális szivattyú kiválasztása is, hiszen a túlságosan nagy gépet magasabb óradíja ellenére nem tudjuk kihasználni, míg az optimálisnál kisebb gépek esetleg nem érik el munkahely távolabbi vagy magasabb területeit.

Figyelembe kell venni a támasztó talpak elhelyezéséhez, és a gémek kinyitásához szükséges helyet. Természetesen mindehhez arra is szükség van, hogy a rendelkezésre álló gépek paramétereit ismerjük. Lehetőség van arra is, hogy a gémszerkezet kinyitása nélkül, (ha erre nincs lehetőség) telepített csővezetékben juttassuk célba a betont akár 50-70 méter távolságból. Csőtelepítéssel a kinyitott gém “hatótávolsága” is növelhető.

Földnedves beton szállítása billenős teherautóval történik. Képlékenyebb betonokat (KK,K,F) a szállítás során folyamatosan keverni kell, ezért ezeket a betonfajtákat speciális teherautóval “mixer”-el szállítják.

Szállítás közben a mixer dobját olyan fordulatszámon járatják ami megakadályozza a beton letapadását tömörödését, elkerüli a beton un. kiosztályozását, a folyamatos keverés mellet. A helyesen szállított beton szerkezete homogén, minősége állandó marad. Fontos, hogy a betont (minőségtől függően) a keveréstől számított 3-4 órán belül bedolgozzák.

A kötési folyamat keveréskor beindul, és a beton sűrűsödni kezd, képlékenységének megtartásához folyamatosan forgatni és hígítani kell, s ez bizonyos időn túl a beton tulajdonságainak jelentős romlásához vezethet.

Pontos mennyiségszámításra főként kis mennyiségű (egy teherautónál kevesebb) betonigény esetén van szükség. Ez esetben egy utólag rendelt fél köbméter beton megduplázhatja szállítási költségeket.

Természetesen nagyobb mennyiségű beton esetén nem kell pontos mennyiséget kérnünk a betonteleptől. Ez esetben a számított mennyiség 80-90 %-ának kiszállítását kérjük (tele rakott járművekkel), majd ennek kiérkezése után a fennmaradó kis mennyiséget egy pontosító mérés után a betonteleppel egyeztetjük.

Mindkét esetben ajánlatos a maradék beton számára helyet készíteni, méghozzá olyat, aminek hasznát vehetjük. Tökéletes megoldás erre a célra pl. egy járda amit a kimaradt beton mennyiségének megfelelően bárhol leválaszthatunk. (1-2-3 kocka). Ha erre van lehetőségünk, egy picit biztonságosabb rátartással rendelhetünk betont, csökkentve annak veszélyét, hogy kevés lesz az kiszállított mennyiség, ugyanakkor a kimaradó beton sem vész kárba.

A szükséges mennyiség meghatározása egyszerűnek látszó feladat, mégis gyakran okoz kellemetlen meglepetést. Az alábbi hibák némelyike gyakran becsaphat bennünket.
Födém betonozásánál gyakori hiba, hogy nem számolunk a jelentéktelennek tűnő résekkel a béléstestek, és betongerendák között. Sok keskeny rés össztérfogata néha köbméterekre rúghat.

Alap térfogatának számításánál nem elég a rajzon megadott névleges méreteket alapul venni. Egy géppel markolt 30-as alap sohasem 30 cm széles. A kanál általában többet szakít ki a földből mint névleges mérete és nem feledkezhetünk meg az esetleges beomlásokról sem. Valósághű számítás érdekében ajánlott mind a szélességet mind pedig a mélységet néhány méterenként mérni, és a betonmennyiséget az így kapott számokból szakaszonként kiszámolni.

Aljzatbeton, térbeton mérésénél többnyire csak a helyiség (vagy zsalu) négy sarkában szokták mérni a betonlemez vastagságát. Itt is fontos, hogy több helyen (a helyiség közepén is) végezzünk méréseket és az így kapott mérési eredmények súlyozott átlagával számoljuk a létrehozandó betonlemez vastagságát.

Gondoljuk végig! Ha “csak” egy centimétert tévedünk egy családi háznyi területen (100-150 m2) 1-1,5m3 betonmennyiséget jelent. “Betonhiányhoz” vezethet, ha beton alá terített kavicságy nem lett kellőképpen tömörítve, ugyanis a ránehezedő beton súlyától és annak tömörítéstől a kavicságy is tömörödik, roskad s ennek mértéke szintén centiméterekre rúghat.

Lehetőség van
. kötési folyamat gyorsítására (kötésgyorsító vegyszerek)
. kötési folyamat lassítására (késleltető vegyszerek)
. kopásállóság növelésére (bazaltőrlemény kavics helyett v. mellett)
. fajsúly csökkentésére (buborék képző vegyszer, habosító berendezés)
. hőszigetelő képesség növelésére (perlit hozzáadása, habosítás)
. fagypont alatti betonozásra (fagyásgátló vegyszerek, melegbeton)
. konzisztencia változtatására (víz nélkül, folyósító, képlékenyítő vegyszerrel)
. vízzáróság biztosítására (vízzáró adalék alkalmazása)
. szilárdság növelésére (acéldrót, nylonszál hozzáadásával) stb…

Jó minőségű alacsony agyagtartalmú natúr kavicsból, kedvezőbb árú un. natúr beton készíthető.

Összetevőinek aránya (apróbb és nagyobb szemek, agyagtartalom) nem garantált. Napjainkban az állandó minőség biztosítása érdekében a betonüzemek osztályozva vásárolják ezeket a termékeket (0-4 homok, 4-8, 8-16, 0-24, 16-32 stb. kavics), és saját receptjeik által előírt arányban keverik össze a különféle méretű kavicsszemeket.

A különféle fajtájú összetevőket külön-külön mérik, majd a cementel, és vízzel együtt egyenletesen összekeverik, így állandó garantált minőségű betont állíthatnak elő. Egy másik módja a az állandó minőség biztosításának, az ún. előkevert adalékanyag alkalmazása. Az eljárás lényege azonos a fent említettével, de az adalékanyagot még a kavicsbányában előkeverik.

A natúr kavicsot szétosztályozzák, átmossák (agyagtartalom csökkentése érdekében), majd a betontelep által kért arányban újra összekeverik. Az így kapott anyaghoz már csak a cementet és a vizet kell hozzákeverni.

Szilárdsági mutató a beton szilárdságát mutatja N/mm2-ben. Elsősorban a felhasznált cement mennyiségét, és minőségét tükrözi, de ezt az értéket az adalékanyagok (kavics, homok) aránya és minősége is jelentősen befolyásolja. A betonoknál ez az érték 4-től kezdődik (pl. térburkolat alapja) és általában 30 – 40-ig növekszik (pl. pillérek). Az érték növekedésével nő a beton ára is!

Konzisztencia a beton formálhatóságát jelenti, melyet elsősorban a felhasznált víz mennyisége befolyásol. FONTOS tudni, hogy a kiszállított beton konzisztenciájának megváltoztatása víz hozzáadásával gyengíti a beton szilárdságát, ugyanis a betontelepeken egy ‘hígabb’ beton előállításához, szükséges víztöbbletet, plusz cement hozzáadásával ellensúlyozzák, hogy a beton minőségét megőrizzék. A beton konzisztenciájának mérésére kétféle módszert alkalmaznak melyeknek értékhatárait az alábbi táblázat tartalmazza. Adott magasságú és átmérőjű kúp alakú acélsablont betonnal töltenek meg, majd a sablont leemelik a betonról. Ezt a betonkúpot meghatározott (néhány centiméter) magasságból többször leejtik, majd módszertől függően megmérik a kúp roskadását (magasság csökkenése) vagy terülését (’betonfolt’ átmérője).

Konzisztencia határok
Jelölés         Megnevezés                 Roskadás (mm)        Terülés (cm)
FN                 Földnedves                         0-20                         <=35 
KK               Kissé képlékeny                 20-40                        36-42 
K                     Képlékeny                         41-100                       43-50 
F                     Folyékony                          >100                          >50

Fontos, a célnak megfelelő betonkeverék kiválasztása.

A megfelelő minőség kiválasztásához, kérjük szakember segítségét. (Pl: betontelep, építész, kőműves)
Néhány példa a minőség kiválasztásához (tájékoztató jellegű információk)

Útalap, térburkolat alap  -  C4-32/FN C6-32/FN 
Szerelőbeton  -  C6-32/KK C8-32/KK 
Sávalap  -  C8-32/KK C10-32/KK 
Lemezalap  -   C12-32/KK 
Koszorú  -  C16-16/KK 
Födém  -  C16-16/KK 
Járda  -  C16-32/KK 
Pillér  -  C20-32/KK C30-32/K

Kr. e. 3000

Római cementet használtak még az utak mellett többek között a fürdők, a Bazilika, a Colosseum, a Pantheon és vízvezetékek építésére is. A Pantheon egy nagyon konstruktív betonozási technológiával épült, mert a kupola alja/széle vastag normál betonból készült, és a közepe felé haladva egyre vékonyodik a szerkezet, és egyre kisebb sűrűségű betont is alkalmaztak, a kedvezőbb terhelés, ellenállás szerint. 
Kr. u. 27-ben Pollio Vitruvius építészeti könyvében a beton tulajdonságait is tárgyalja. (A könyvet 1414-ben, egy svájci kolostorban találják meg.) 
Kr. u. 65-ben Néró betont használ Róma újjáépítésére.
A középkorban nem folytatódott, ami az ókorban elkezdődött, hanem ahogy az szinte mindennel a sötétség homályába süllyedt. Az előbb említett könyvvel fedezik fel ismét a betonban rejlő lehetőségeket.

1499 Párizs, Fra Giocondo pozzolani habarcsot használ a Notre Dame oszlop kapcsolatainál.
1678 Josef Moxon írt az égetett mész hidratációja során jelentkező hő fejlődéséről.
1779 Bry Higgins szabadalma: hidratált cement (stukkó) külső vakolat használatára; egy év múlva publikálta tapasztalatait: “Experiments and Observations Made With the View of Improving the Art of Composing and Applying Calcareous Cements and of Preparing Quicklime„
1793 John Smeaton megfigyelte, hogy agyagot tartalmazó mészkő égetésekor keletkező mész, víz alatt szilárdul. Korábban azt is megfigyelte, hogy meszet más anyagokkal kombinálva, sokkal szilárdabb anyagot kap. Ezen ismereteire hagyatkozva újjáépítette az 1756-ban épült Cornwall-i világítótornyot, Eddystone-ban.
1800 A West Indian Dokk, egy brit kikötő építésénél használtak először nagy tömegben betont William Jessop tervei alapján.

1812-1816 között épült Franciaországban a Souillac-i híd. Az első betonhíd. Ennek a hídnak az építése során semmiféle vasalást nem használtak. Ezek az építmények ma is állnak.
1822-ig több próbálkozás, és szabadalom is született elsősorban angolok, franciák, amerikaiak részéről, többféle cementről, mészről, betonról. Ezek többé-kevésbé ugyaarról szólnak, felfedezték, hogy agyagot és meszet keverve, azt kiégetve, víz alatt kötő építőanyagot találtak. Ezt egymástól függetlenül is, vagy egymással párhuzamosan felfedezték, és sok szabadalom is született ezekből.

Lássuk ezeket felsorolás szinten, a felfedezésüket néhány szóban megemlítve:
James Parker – Parker cement vagy római cement
Edgar Dobbs – habarcs, gipsz
Louis Vicat – mesterségesen keverte a meszet agyaggal
Canvass White – természetes cement
Maurice St. Leger – víz alatt kötő természetes cement
Ralph Dodd – kovácsolt vas rudakat tett a betonba
John Tickell – víz alatt kötő cement
Abraham Chambers – cement
James Frost – mesterséges brit cement

Forrás: Tarsoly Csaba: A vasbeton története

Vasbetonnak nevezzük az – általában – acél betétek és a beton együttdolgozását, ahol mindkét anyagnak a szerkezeti tulajdonságai közül az előnyösek adódnak össze, hogy egy sok szempontból kedvezően viselkedő építőanyagot kapunk.

A beton fő alkotórészei:
a kötőanyag cement,
az adalékanyag homokos-kavics,
a hidratációhoz szükséges víz.

Ez még kiegészülhet számos egyéb különböző funkciókat ellátó adalékokkal.Az alap alkotórészek elnevezése a római korból latin nyelvből származnak:
caementum – durva kő, kőtörmelék
concretus (beton) – összekevert, összenőtt.

Mint látható már a római korban is megvoltak ezek a kifejezések, amit az jelenti, hogy már ők is találkoztak ezekkel. De a történeti kalauzolásunkban régebbre is visszanyúlhatunk. A cement természetes kialakulására 1960-as években fedeztek fel egy 12 millió éve képződött lelőhelyet Izraelben. Kr. e. 5600 körül készült beton építményt találtak a mai Jugoszlávia területén. Vörös mészkőt használtak kötőanyagnak.