Választott kulcsszó: ‘Beton’

Néhány szó a betonról

A betonból készült “tárgyaink” élettartalmát általában nem néhány napra tervezzük.

Legyen az akár egy autópálya felüljárója, egy úttest, házalap, úszómedence, tartópillér, betonkoszorú, lépcső, áthidaló vagy akár csak egy járdalap a kertünkben, elvárásaink azonosak: hosszú éveken át, változatlan minőségben szolgáljon bennünket,
hiszen ezek javítása, felújítása esetleges cseréje általában nagyon költséges és bonyolult művelet.

(tovább…)

A betonszivattyúzás

A szivattyús bedolgozáshoz szivattyúzásra alkalmas betont kell választani. A megfelelő szemszerkezet és síkosság (amit általában a cement ad) egyaránt fontos.

A betonteleppel tudatni kell, ha szivattyúval szeretnénk a betont célba juttatni, hogy erre alkalmas betonkeveréket kapjunk. Fontos az ideális szivattyú kiválasztása is, hiszen a túlságosan nagy gépet magasabb óradíja ellenére nem tudjuk kihasználni, míg az optimálisnál kisebb gépek esetleg nem érik el munkahely távolabbi vagy magasabb területeit.

(tovább…)

A beton szállítása

Földnedves beton szállítása billenős teherautóval történik. Képlékenyebb betonokat (KK,K,F) a szállítás során folyamatosan keverni kell, ezért ezeket a betonfajtákat speciális teherautóval “mixer”-el szállítják.

Szállítás közben a mixer dobját olyan fordulatszámon járatják ami megakadályozza a beton letapadását tömörödését, elkerüli a beton un. kiosztályozását, a folyamatos keverés mellet. A helyesen szállított beton szerkezete homogén, minősége állandó marad. Fontos, hogy a betont (minőségtől függően) a keveréstől számított 3-4 órán belül bedolgozzák.

(tovább…)

Szükséges betonmennyiség meghatározása

Természetesen nagyobb mennyiségű beton esetén nem kell pontos mennyiséget kérnünk a betonteleptől. Ez esetben a számított mennyiség 80-90 %-ának kiszállítását kérjük (tele rakott járművekkel), majd ennek kiérkezése után a fennmaradó kis mennyiséget egy pontosító mérés után a betonteleppel egyeztetjük.

(tovább…)

Különleges betonok

A speciális igények kielégítésére céljából a betonok tulajdonságait a kívánt körülményekhez, elvárásokhoz igazítják. Ezt többnyire vegyszerek, segédanyagok, hozzáadásával néha az alkotóelemek kiváltásával, vagy különleges bedolgozási technológiával érik el.

(tovább…)

Az adalékanyagok

Jó minőségű alacsony agyagtartalmú natúr kavicsból, kedvezőbb árú un. natúr beton készíthető. Ez esetben, a természetben előforduló kavicsból csak a legnagyobb kavicsokat távolítják el.

Összetevőinek aránya (apróbb és nagyobb szemek, agyagtartalom) nem garantált. Napjainkban az állandó minőség biztosítása érdekében a betonüzemek osztályozva vásárolják ezeket a termékeket (0-4 homok, 4-8, 8-16, 0-24, 16-32 stb. kavics), és saját receptjeik által előírt arányban keverik össze a különféle méretű kavicsszemeket.

(tovább…)

Mit jelent pl. a C16-32/KK jelölés?

“C” anyagra utaló jel (Concrete = beton)
“16” szilárdsági mutató (16 N/mm2)
“32” maximális szemnagyság (32 mm)
“KK” konzisztencia (formálhatóság, víztartalom) (kissé képlékeny)

Szilárdsági mutató a beton szilárdságát mutatja N/mm2-ben. Elsősorban a felhasznált cement mennyiségét, és minőségét tükrözi, de ezt az értéket az adalékanyagok (kavics, homok) aránya és minősége is jelentősen befolyásolja. A betonoknál ez az érték 4-től kezdődik (pl. térburkolat alapja) és általában 30 – 40-ig növekszik (pl. pillérek). Az érték növekedésével nő a beton ára is!

(tovább…)

Optimális Beton kiválasztása

Fontos, a célnak megfelelő betonkeverék kiválasztása. Gyenge minőségű beton nem bírja a terhelést, de a túlságosan kemény beton is okozhat problémát mert a keménység növekedésével csökken a beton rugalmassága és ráadásul drágább is.

(tovább…)

A beton története – hogyan is kezdődött?

Kr. e. 3000 Egyiptomban, a piramishoz szalmával kevert sarat, gipsz-, ill. mészhabarcsot használtak a téglák összekötéséhez. Ugyanekkor Kínában már a Nagy Fal építésékor cementszerű anyagot használtak.
Kr. e. 800 A görögöknél, Krétán és Cipruson olyan mészből kevert habarcs volt elterjedve, ami keményebb volt, mint később a rómaiaké.
Kr. e. 299 – Kr. u. 476 Római utak (hossza 8500 km) Pozzolanai cement: összetört tégla; mész; téglapor, vagy vulkáni hamu „rózsaszín homok”. Ezt másként római cementnek is nevezik, és azért használhatták kötőanyagnak a rómaiak laikusként is, mert a cementpor egy Vezúv melletti bányából fejtve eredetileg is tartalmazott alumínium, és szilícium ásványokat, mint a mai mesterségesen előállított cementpor is.

(tovább…)

Mi is az a vasbeton?

Vasbetonnak nevezzük az – általában – acél betétek és a beton együttdolgozását, ahol mindkét anyagnak a szerkezeti tulajdonságai közül az előnyösek adódnak össze, hogy egy sok szempontból kedvezően viselkedő építőanyagot kapunk.

A beton fő alkotórészei:
a kötőanyag cement,
az adalékanyag homokos-kavics,
a hidratációhoz szükséges víz.

(tovább…)